Szatmárnémeti régi központján vonultak át pálmaágakkal, a neokatekumenális közösség tagjai március 24-én, Virágvasárnap. A Székesegyház plébániától háromnegyed tizenkettőtől induló közösség énekelve, az örök városból, Rómából hozott ágakkal haladt végig a parkon keresztül és a Kazinczy utcán, egészen a Zárda templomig, ahol aztán szentmisén vett részt.
A legszentebb áldozatot Ft. Láng Pál, a szatmári közösség lelki vezetőjével, Ft. Grzegorz Pawlaczyk mutatta be, aki szentbeszédében az erények élésére szólította a közösséget. A pálmaágakkal kapcsolatban elmondta, azokat sokan az ajtójuk fölé helyezik, hogy kilépve lakásukból, majd hazatérve, belépve oda, mindig eszükbe jusson Krisztus, és keresztáldozata. Így mindig Benne megerősödve élhetnek, de ez erőt adhat másoknak is, akik egyszerűen csak az ajtójuk mellett mennek el, és látják: ott egy keresztény, hitét élő ember lakik, ott Krisztus ereje lakozik. Ha valaki elveszítené a reményt, bátran kopog majd be oda, az evangélium üzenetéért. Ugyanúgy a lakásban elhelyezett pálmaág mindig Krisztus jelenlétére emlékeztet.
Grzegorz Pawlaczyk kérte a közösséget, készüljenek a Feltámadás ünnepére, melyet egész évben vártak: „Húsvét éjszakája megváltoztat mindent az életünkben. Krisztus nagy csodát visz végbe azzal, hogy legyőzi a halált és feltámad. Ez a mai ünnep felkészít a misztérium majdani szemlélésére."
Az őskeresztény idők szokását idézve, a szentbeszédet követően a közösség tagjainak egy része kiállt társai elé, és megvallotta hitét: elénekelte az apostoli hitvallást. Ez összhangban van azzal az ősi szokással, miszerint a keresztények, a katekumenátus megélése során, elérve a megfelelő fokozatot - amikor már élték hitüket, és kezeseik, keresztsüleik is elérkezettnek látták az időt - megvallották hitüket. Ez felemelő momentuma volt a vasárnapi szertartásnak is, melyben a neokatekumenális közösség tagjai nem csak egymás előtt álltak ki és tettek tanúságot, de a városnak is megmutatták maguknak.